Fourteen

14.Rész - Star offside against distance

/Csillagles a távolság ellen/ 

Az igazi boldogság, amikor hullócsillagot látsz és nincs mit kívánj..♥

Elizabeth Van Hellsing

♬ [Zene] ♬

Hétfő reggel. Úgy imádom. Felkelni a hét elején, micsoda öröm. Linnel megint együtt mentünk a suliba, mint minden nap. Előbb elindultunk, hogy még a 3. óra kezdése előtt beülhessünk a kávézóba. Igen, hála ma 3.-ba kezdünk. Besétáltunk a kávézó ajtaján, rendeltünk majd beültünk a szokott helyünkre a teraszon.
- Hogy aludtál? - kérdeztem tőle.
- Egész jól. Leszámítva azt, hogy leestem az ágyról, miközben forgolódtam.
Nevetni kezdtem.
- Ne nevess már ki! - mondta, mint aki megsértődött.
- Megis hoztam a két szép hölgynek, a finom forrócsokikat - mondta Gino és letette elénk a kért forrócsokikat. Amiknek iszonatosan jó illata volt.
- De aranyos vagy! Köszönjük Gino - mondtam.
- Fogyasszátok egészséggel - mosolyogta.
- Úgy lesz - mondta Lin és egy mosolyt címzett a kávézó tulajdonosának.
Megittuk  a forrócsokikat, közben pedig beszélgettünk.
- Nem értem, hogy maradhatott nálad Luke kabátja. Bezzeg nekem sose adja ide Mikey a kabátját.
- Hát van ez így - mosolyogtam, mire barátnőm is elmosolyodott.
Őszintén szólva nem voltam elájulva, hogy nálam maradt Luke kabátja. Igen nálam maradt és akkor mi van? Persze, persze a rajongók, azzal jönnének, hogy ő Luke Robert Hemmings, az 5 Seconds Of Summer cuki, jó képű énekese. Igen ám, de valljuk be mégis csak ember, és én mint ember szeretem. Igen a zenéit/zenéiket is szeretem, de ez most mas.Mint ember kedveltem meg, a beszélgetések által és nem egy interjún.
- Mehetünk - mondtam a kijáratnál váró barátnőmnek, miközben a fekete-fehér koponyafejes pénztárcámat húztam össze, majd a kezemen elhelyezkedő táskámba helyeztem az említett tárgyat. Barátném kiment az ajtón, majd elindultunk a suliba vezető úton. Csodaszép napfényes időnek néztünk elébe. Ellenben a jegyeimről nem ez volt a véleményem. A történelem jegyeim mindenek voltak, csak csodaszépek nem. A jegyeim eddig "jók" voltak, de most becsöppent kettő 1/2 - ed. Remek. Nagyon örültem, mit ne mondjak. Ezért megérte tanulni, ha semmi látszata. Még én magamban zsörtölődtem a "szép" jegyeim miatt, Lin a haját igazgatta. A kémia előadó teremben ültünk és 15 perce vártuk, hogy a tanár bejöjjön, és megtartsa az óra megmaradt idejét, mikor megszólal Lin:
- Hé Liz csinálunk közös képet?
- Most?! Mi lesz ha bejön a tancsi?
- Hagyad már magad! 15 perce megtehette volna.
- Kiével? Enyém vagy tiéd?
- Tiédnek jobb az előlapija.
Megcsináltunk kb. 5-10 képet, a legjobbat kiválasztottam, átszerkeztettem. Raktam rá effektet, a hibákat, emberkéket elhomályosítottam, és kész is. A következő órán fel is tettem a twittere ezzel a tweetel :"Legjobbal az élet! <3 ". Luke hozzá is szólt -vagy erre igazából nem tudom erre mit szoktak mondani xd -  , hogy : "Jó kép lett! :D" . Ezt látva tisztára boldog lettem. Nem tudom, hogy a kedves bóktól, vagy attól, hogy Luke még így messziről is nyomon követi a velem történteket, így a távolléte folyamán. A hétfői nap is eltelt, este nem mentem fel Skypera sem facebookra, ahogy más közösségi oldalra sem. Túl fáradt voltam, ahhoz, és át is kellett néznem a kész házidogát. Miután átnéztem a dogát, és úgy találtam, hogy minden rendben van vele, így beadhatom a tanárnak, feláltam az asztaltól és kinéztem az ablakomon. Amint kinyitottam az ajtót az erkélyre lépve meglestem a gyönyörűen világító csillagokat. A pulcsim zsebében rezegni kezdett a telefonom.
Azt mondják, ha felnézel az égere, közel vagy ahhoz a személyhez, aki hiányzik neke. Legyen az bármilyen távol tőled. Én az eget és a csillagokat kémlelem. És te? xx L - olvastam a Luketól kapott sms-t.
Az olvasás közben úgy mosolyogtam, mint a tejbetök. Te jó ég, mi van velem?!Mégegyszer elolvastam mit írt Luke majd válaszoltam : Valamennyire igaz ez a mondás :D Lehetséges, hogy én is :) De mostmár megyek aludni. Jó éjt! xxL .
Megvártam, még válaszol, addigis néztem még a letisztult csillagos eget, majd elolvastam a választ: Neked is! Szép álmokat! xxL - írta. Ezután becsuktam az ablakom, aminaz előbb léptem be. Bemásztam az ágyamba, magamra húztam a vastag takarom, és a fal felé fordultam. Biztonságban éreztem magam, így becsúktam a szemem és aludni kezdtem. Nem is kellett sok idő, hogy belépjek az álmok országába.

***

Luke Hemmings

Reggel Mikey konkrétan kihúzott az ágyból. Olyan gyorsan, és hatalmas erővel, hogy fel sem fogtam mi is történik, meg még be is vertem az ágy szélébe a fejem. Mit is mondjak jó kezdés egy naphoz.
- Kösz Mikey.
- Mit?
- Bebasztam a fejem ebbe a retekbe - mutattam az ágyra, amiben tegnap aludtam.
- Csak úgy, ahogy te akartad - gunyolódott.
- Na megállj csak - letepertem a földre , amit baráti bunyó követett.
- Fiúk gyertek enni - nyitotta ki a szoba ajtót Ash.
- Megyünk - szóltunk mindketten és feltápászkodtunk a padlóról.
- Srácok mit kértek enni? - kérdezte kedvesen Avril, a prodúcerünk lánya, aki elkísérte az apját a koncert turnénkra.
- Tojásrántotta és  békön, meg meg... - kezdte Ash.
- Meg békön - fejezte be Cal.
- Oké akkor tojásrántotta és békön. És ti srácok más valamit kértek? - fordult felénk Avril.
- Tessék? - figyelt fel a telefonja felől Mikey az imént elhangzó kérdésre. Mondanom sem kell sms-eztek Lin-el.
- Nem, nem kérünk mást. Köszi - mosolyogtam rá. A lány persze elpirult, majd viszonozta a mosolyt. Tíz perc alatt összedobta Av a tojásrántottát és hozzá a békönt.
- Köszönjük - kiáltottuk fel, majd enni kezdtünk.
Miután bevágtuk a reggelit, próbába vágtunk bele. Megnéztük mit fogunk viselni, a számlistát, majd elpróbáltuk a dalokat a színpadon még nincs itt a közönség. De az utolsó próba előtt lőttünk pár képet. Avvel is lett egy közös kép, amin puszit ad (?). Hogy miért is kaptam a puszit? Nem tudom. Hezitáltam felrakjam-e  twittere  vagy ne, aztán mégis csak felraktam ezzel a mondat féleséggel: Próba után kapott baráti puszi :* . Egy óra múlva koncert. Full ideges vagyok. Fel-alá járkátam, és a piercingemet babráltam.
-Fejezd már be a fal- alá járkálást, olyan vagy mint valami fogyatékos és még idegesítesz is! - ordított le Ash.
Mike és Cal pedig csak egyetértően bólogatak.
-Oké, oké. Abbahagytam - vágodtam le melléjük.
- Fiúk kezdünk. Show timee! - mondta a menedzerünk.
Innentől kezdve elvesztettem az eszem. Mikor felértem a színpadra teljesen felpörögtem. Elindult a show. Minden remek volt, a világítás, a hangszín, a hangszerek, a fellépés is és a legfontosabb: a közönség. Sokan voltak. És mindenki mosolyogva énekelt, néhányuknak kis plakát volt a kezében valamelyikünk képével ráírva: Luke,Ash, Cal, Mike Please! vagy 5SOS 4ever!, meg hasonlók. Örömmel tölt el látni, hogy ilyen sokan hallgatják a dalainkat és figyelik a zenei munkáskodásainkat. Igazán jó ez az érzés, amikor a színpadra lépek azokkal, akiket szeretek, a barátaimmal. A koncert úgy 1-2 óra volt. De hatalmas volt. Mikey megint tette a fejét, és bemutatott egyszer. Cal és Ash meg én viccelődtünk. Hamar eltelt az idő. Este smsem érkezett, mivel rezgett a telefonom. Liztől jött. Gyorsan megnéztem. Gratulálok, sokáig! :) xxL - írta.
- Mi a fene?! - értetlenkedtem. Liz azt hiszi, hogy Avril meg én szóval, hogy együtt vagyunk?!
- Mikey!! - üvöltöttem haverom nevét. Ő pedig a nappaliből besietett a mi szobánkba.
- Mi baj? - kérdezte rémülten.
- Ezt nézd! - nyomtam a kezébe a telefonomat, hogy elolvassa az smst, amit Liz küldött. Mikey értetlen fejet vágott, amolyan "mi van?! Nem értem." kifejezéssel.
- Most mi van? Kivel vagy együtt? - értetlenkedett tovább.
- Senkivel.
- Akkor miért írta ezt Liz?! Te hülye vagy! Már majdnem együtt vagytok, és inkább összejössz mással.. - üvöltötte.
- Álj már le! A kép amin Avvel vagyok, feltettem ezzel a mondattal: Próba után kapott baráti puszi.
- Te nem vagy 100-as. Öcsém.. Ilyen hülyét az ég nem látott! - verte homlokon magát.
- Most miért?
- A sajtó, Liz és még  páran biztos is, hogy azt hiszik, hogy együtt vagytok Avvel.. - üvöltötte.
- Baj van? - nyitott be Avril.
- Nem semmi! - üvöltöttem le a fejét, mag megfogtam a pulcsit az ágyamról bebújtattam a cipőmbe a lábam és kirohantam a még ajtónál álló Av mellett.
- Luke! Luke! - üvöltötték utánnam.
Én viszont csak rohantam. El mindentől és mindenkitől. El minden gondom elől.