2016. szeptember 2., péntek

Cat az eltűnt fekete bárány..

Kedves itt még jelenlévő olvasóim, volt olvasóim!

Mint észrevettétek jó régen jelentkeztem már.. Ennek sok oka is volt, köztük a suli, ihlet hiány, majd magánéleti gondok is.. Megírtam a 21. részt, de úgy éreztem így a jó vége, majd, hogy mégsem.. Végül nem tettem ki, és gernyó módon elfelejtettem szólni.. DE! Aztán mégse láttam jónak így abba hagyni.. Végül kész lett az agyam.. Az utóbbi időben egyre több ötleten, történeten agyaltam, amiket bár még nem írtam meg - vagy csak belekezdtem- .. Ezeket szeretném nektek megmutatni, hogy igen azért még jelen voltam a Bloggeren.. 


Fülszöveg: 
Nem akartam én ezt. Tökéletes életet akartam, tökéletes gyerek akartam lenni, akire a húga büszke lesz, és a szülei azt mondják büszkén kihúzva magukat: "Igen ő a mi lányunk". Igen ám de a terveimbe kisebb baki csúszott. Megismertelek TÉGED. Téged aki hiába "szerettél" furcsa módon, én mégsem voltam soha elég neked. Újra és újra lefutottuk a köröket, míg végül a lelki fájdalom helyett ezt az utat nem választottam. A tökéletes öngyilkosságot, ami napról napra öl meg. Szépen lassan. Nem ez nem a te hibád, én tettem ezt..És mi előtt megkérdeznéd mi ez a story tudd: Az én storym hozzád. Rólad, rólam, a hülye kapcsolatunknak nevezett valamiről és az én megoldásomról a szenvedésemre. Remélem utólag nem fogod bánni, hogy megismertél Tomas!
- Leilani B. (Baby)

A történetről: 
Akkor kezdtem el írni amikor padlóra kerültem.. Kijött belőlem az egész.. Kezdtem agyalni, kicsit kísérletezni, hogy vajon olvasnák-e egy drogos lány naplóját? Az emberek mindig szerettek ítélkezni (Tisztelet a kivételnek!) , sosem gondolnak semmire, köztük arra se, hogy mindennek oka lehet. Leilani a főhősnőnk mindössze 17 éves, elvesztette a barátját aki talán sose szerette, pedig Ő imádta.. Az édesanyját lehet elveszíti, a családjában mennek a viták, a barátokról, pedig ne is beszéljünk.. Belekerül, egy új bandába, akik nagyon megváltoztatják.. Szerelmes lesz, majd ismét csalódik.. Rátalál a szerelem, de talán már túl késő? Mi lesz vele, az édesanyjával? A barátokkal mi lesz a helyzet, a szerelemmel? Rengeteg kérdés de lesz-e rá válasz? 




Titkon...
Tudtam, hogy fel kell nőnöm, hogy TE KELLESZ hozzá..


Fülszöveg:  Egy egyszerű nyári kalandnak indult.. De tudtuk, hogy ez más lesz, hisz mind ketten elmentünk. Exel nyaralni, pedig nem előnyös . Homokvárat építő kislánynak titulált be, mert nem akartam amit ő. Bosszúból megakartam mutatni, mit is veszített. Elkezdtem flörtölni a srácokkal, igen a haverjaival. Leszartam mit beszél a hátam mögött, hogy k*rv*z le. Tudtam, hogy minden vádja hamis. Aztán jött Ő. A nagy haverja, aki igazándiból nem is volt olyan nagy haver.. Nem akartam elhinni, azokat a sztorikat amiket mesélt róla Erik.. „Kasztó nem olyan” - gondoltam. De ő már rég olyan. A vicc az, hogy még így is vonz hozzá valami. Mint a Jing és a Jang. Egy nyár alatt történt minden. Úgy vonzott, mint egy mágnes a vasat. Akartam őt és ő is engem. Egy nyár, pár jó haver, egy nem átlagos szerelmi háromszög, két különböző de egy húron perdülő személy..


A történetről: 

Még egyáltalán nem tudtam megírni, csak terveztem.. Annyira nincs időm már semmire így az érettségi évében.. Ezt is akkor ötleteltem, mikor nem is olyan rég még padlón voltam. Kapóra jött a nyár, a Tiszakécske iránti szeretetem, és ötlöttem egy tipikus tini sztorit, amit már csak meg kell írnom.. Nagyon a szívemhez nőtt akár a Tökéletes öngyilkosság.


GANG TRILOGY.
"ONE FAMILY, ONE GANG"
BACKER


Return - Visszatérés 
GangTrilogy I.

„Ez nem vers, hogy csak úgy véget érjen. „
 – Polaroidok.
 Sam és Katharine sosem volt egy pár. Gyakorlatilag, vagyis nyíltan nem. Kapcsolatuk titok volt, egészen addig a napig, míg Sam be nem vallotta Kath-nek, hogy más lánnyal volt a gólyaavató napján.. Ezt elmondta a lánynak nemes egyszerűséggel, de mást nem vallott be. . Időközben beleszeretett a lányba. Sam a helyi nagymenő focista, a suli legmenőbb csávója, Kath viszont az ilyen történetek jól megszokott szürke kisegere.. Katharinet más sem csábít el, mint az írás, a művészet a szabadság, ugyanakkor egy valaki mellett lekötné az életét.. Samuel mindig is a kemény, belevaló srác arcát mutatta a külvilágnak, de a lopott órák amiket Kath-el töltött, amikor önmagát adhatta Kathnek megváltoztatott mindent. Olyan, mintha a tűz és a víz találkozott volna, de a vég valahogy jól ért volna véget..vagyis majdnem jól. Kusza kapcsolatuk akkor lesz még bonyodalmasabb, amikor kiderül Samnek lehetősége lehet bocsánatot kérnie Katharine-től, és újra kezdeniük mindent titkok nélkül. A lány visszatér a régi iskolába,megújultan és elszántabban, mint valaha. Vajon mi lesz a vég? Vajon Sam-nek így is kell, majd Kath szerelme? Vajon szép lesz minden? Vajon a két tini felvállalja önmagát?

Diverse  - Különböző

Gang Trilogy II.

"Ha már úgyse lehet több két ember között,

mint időről időre egy soha,
Különböző hangsúlyokkal.  „
 – Simon Márton – Polaroidok


Bruce és Sarah, Sarah és Bruce.. Az elkényeztetett  gazdag srác és a kis pénzéhes fruska. Nem a legjobb párosítás, hát persze, hogy nem. Sarahnak ott az exe, Bruce-nak pedig a családi öröksége ,amit nem akar elherdálni egy olcsó kis nőcske miatt. Kezdetben nem is akart, később viszont minden megváltozott.  Mindent feladott volna Sarahért. De Sarah nem dobta ki a Petert. Bruce, tudja, hogy ennek az egésznek semmi értelme, hisz, ha Peter-t megcsalja Sarah akkor őt is megfogja. Kapcsolatuk nem más mint testi kötöttség, semmi több. Később viszont minden megváltozik, az egész mindenség a feje tetejére áll. Olyannyira, hogy a fiatalok már azt sem tudják kiben bízhatnak, és kiben nem. De vajon mi történik? Mi lesz a kapcsolatukból? Vajon Sarah túl éli Peter bosszúját, és Bruce bizalmát elnyerheti? Vajon Bruce képes lesz eldobni a büszkeségét a szerelemért? Vajon Sarah felnő a kisvárosi fruska szerepéből, és úri nő tud lenni Bruce mellett? Vajon rátudnak jönni időben milyen is ez a furcsa szerelem? 


Else – MÁS

Gang Trilogy III.


„Egy nap talán értelmet adsz egykori kínos harcainknak, a szemembe nézel és ott végre megpillantod önmagad. Mert egymásban maradtunk kiírhatatlanul, sorsfordítóan, visszafordíthatatlanul. Átírhatatlanul. Ameddig engem, addig önmagadat is megtagadod.” Storm és Brooklyn, szerelme egyszerű lenne, ha az emberek elfogadnák azt ami különbözik a megszokottól. De az ő esetük más. Az emberek még nem fogadták el azt, hogy két egyforma nemű lény szereti egymást, mint ahogy azt sem, hogy egy tinédzser miért festi be a haját rózsaszínre..Viszont nehéz elvárni mások elfogadását, ha még te sem tudod felfogni, hogy az akibe beleszerettél valójában nem is fiú, hanem lány. Hiába a fiús külső, a beállás, viselkedés, és hang, ha valójában lány.. Broke-ban végig ismétlődnek az agyában a gondolatok: „Vajon tényleg lány Storm? Hogy szerethettem belé? Miért nem vettem észre, és miért tagadta le előttem ezt? Miért kamuzott? Mi a fene történik velem? ” Kerülni kezdi Storm-t, de nem könnyű, hisz újra és újra levetítődnek benne azok a napok, amikor még nem tekintett másképp Storm-ra. Amikor kötődni kezdett a lányhoz, és amikor beleszeretett. Vajon mi alakul ki ebből az egészből? Vajon Brooklyn kis világát, hogy forgatja fel Storm? És Stormét Brooklyn? Mi sül ki ebből? Hogy fognak rájuk nézni a többiek, és mit szólnak ehhez? Vajon Brooke képes lesz elfogadni, hogy már MÁS lett, mint aki régen volt?   


A GANG-ről: 
Igazából ez is csak úgy kipattant.. Hétköznapi emberek, hétköznapi dolgok, gondok, mégis különböző érzések, fájdalmak.. Elterveztem, hogy megírok életemben egyszer egy könyvsorozatot.. Ha nem is ez lenne, de örülnék, ha legalább az interneten ki tudnám tenni, és örülni annak, hogy igen én is megtudtam írni, be tudtam fejezni valamit ami talán egy kicsikét is jó..

A lány és az atya

Fülszöveg:

Te is szerettél már valakit, akit nem szabadna. Akiért bármit megtennél, bármit feladnál, csak hogy a közeledben tudd és érezd minden mozzanatát? Mirana egy csoda folytán mindig vonzza a bajt, ez esetben sem volt másképp. Henry Lazar atya az erdőben talált rá eszméletlenül, fenevadakkal maga körül. Az atya megmentette őt, és elvitte a Szentháromság templomába. Mirana iszonyatosan hálás ezért a férfinak. A lány egyre többet s többet gondol a férfira, aki megmentette őt, miután rájön, hogy Ő beleszeretett az atyába kételyei lesznek a férfi érzéseivel kapcsolatban. Bármit megtenne érte, de ha elmondaná neki azzal talán elveszítené, ezt pedig nem szeretné. Vajon Henry atya, hogy érez Mirana iránt? Kiderül Mirana titka? Miként került a lány az erdőbe, és mitől vesztette eszméletét? Mi lesz kettejük sorsa? Lesz közös jövőjük? " - Kérlek ne, ne hagyj itt kétségek között - megfogta a karom s ezzel maradásra kívánt késztetni. - Nem, jobb ha erre inkább nem válaszolok. - feleltem, és elvettem karom szorításából. - Mennem kell, még sok dolgom van. "


A történetről:

Ahogy megláttam  A lány és a farkast egyből elfogott egy érzés, egyre csak néztem és elkezdtem Max Irons Henry karakterével szimpatizálni.. És mivel a főhősnő eldobta Henryt, így én miért ne gyógyítsam be a kicsi szívét az én főhősnőmmel Miranával? Hogy mi lesz a végén még nem tudom.. Viszont ezt a sztorit füzetben írom, ahova többször be tudok vágodni, és talán ezt  a sztorit nem kell feladjam..



Mint látjátok több sztori van, amit nagyon kérek mindenkitől ne lopja el! Úgy döntöttem ezeket worldben fogom írni, és ha kész vagyok minddel szépen lassan kiteszem. A lány és az atyát szeretném elkezdeni, a Tökéletes öngyilkosságot world-ben befejezem és utána kiteszem. Majd a Titkont és a GANG-et... Egy időre biztos nem sűrűn leszek bloggeron, majd csak a Paparazzi BD-n. Sajnálom, hogy így eltűntem.. és hogy rátok hagyom, az Amnesia végét..

Köszönöm szépen, hogy itt voltatok velem több mint 2 éven át, és olvastátok a mi nagy pingvinünk Lizzel folytatott kapcsolatát. Azt is köszönöm, hogy bátorítottatok, biztattatok, együtt örültetek vagy épp sírtatok velem. Fantasztikusak vagytok! <3

Hála és köszönet mindegyik olvasómnak, és Luke rajongónak! <3

Ölel titeket, és hatalmas puszikat küldd:
xxCat

2015. augusztus 22., szombat

Nineteen

19.


'Végül a kimondatlan szavak is a felszínre kerülnek, és előtörhetnek az érzelmek..'
- Az írónő elméjének szüleménye.

Luke Hemmings 

Reggel mikor felkeltem furcsa volt, mivel senki nem volt otthon. Anya meg apa elmentek dolgozni, a bátyáim meg nem tudom hova, de elmentek. A jó hír, hogy reggelit hagytak nekem. Leültem az étkező asztalhoz és megreggeliztem. Miután végeztem a piritosból, beackenből, és tükörtojásból illetve teából álló reggelimmel, elmosogattam. Aztán felmentem a suli netes oldalára, hogy mi is a mai házi. Elővettem a matekot, törit és a bioszt. Mivel a matek házi nem volt sok és egyszerűnek tűnt azzal kezdtem. Olyan 20 perc alatt végeztem vele. Viszont a töri fölött gubbaszthattam, mivel sehogy sem értettem Hitler uralkodását, felfogását és a 2. világháborút sem. Nem igazán értettem a bioszt sem. Miért olyan érdekesek a baktériumok, vírusok? Egyáltalán mik azok a ricketsiák? Kész röhej, hogy ez a két tantárgy elvett két, azaz KÉT órát az életemből. Két nyamvadt órácskát. Mikey úgy volt vele, hogy egy óra alatt kész leszek és megyek próbálni. Mind hiába. Ezt most benézte, de mondtam neki este is, hogy tanulni fogok. Mondjuk ő könnyen van nem magántanuló, sőt! Ő otthagyta a sulit, a banda miatt. Én viszont nem szeretném. Én úgy vagyok vele, hogy megpróbálkozom mindkettővel. Aztán ha minden veszni látszik, akkor döntök. De remélem erre nem kerül sor. Csörög a telefonom jelezve, hogy hívásom van. De ki az? Hol a telefonom?! A francba ne már, hogy elhagytam!! Nem akarok úgy járni, mint múltkor. Elhagytam még régebben turnézás közben és egész idő alatt azt a nyamvadt telót kerestük szerte a városban. Á bingó! Az ágyam alatt volt. De hogy került oda? Leesett vagy inkább kiesett a kezemből amikor elaludtam? Basszus fogalmam sincs, viszont legalább megvan és egy karcolás sincs rajta. 
- Na végre, hogy felveszed - szól bele a telefonba 'kedvesen' egy férfi hang.
- Neked is szia Mikey!
- Miért nem jöttél próbálni?
- Hahó! Mondtam már, hogy tanultam. 
- Á mi se próbáltunk.
- Akkor mit csináltatok?
- Bohóckodtunk egészen eddig. Csak délután, vagyis ebéd után próbálnánk. Átjössz? Linnék úgyis 14:10-kor végeznek.
- Jó akkor ebéd után ott vagyok!
- Oké. Na cső! - mondta, majd megszakította a vonalt.
Ránéztem a digitális órámra és láttam, hogy déli 12:00 van. Lementem a konyhába és keresni kezdtem valami ebédre jó kaját. Épp a hűtőben matattam, amikor valaki a hátam mögött megszólalt:
- Mit keresel? - szólalt meg egy női hang, mire én hátra fordultam.
A szívem olyan hevesen vert és nagyon megijedtem.
- Én csak, én csak - dadogtam.- Ebédet keresek.
- Most hoztam - mutatott anya az asztalon lévő nejlon szatyorra.
- Köszi. Életmentő vagy - mosolyogtam, majd adtam neki egy puszit.
Elővettük az evőeszközöket és a tányérokat. Aztán leültünk az asztalhoz.
- Tessék - mondta Liz és felém nyújtotta az étellel teli műanyag dobozt.
- Mi van benne?
- Gyros.
Úgy döntöttem, hogy nem a tálból, hanem a dobozból eszem meg a gyrost. Anya utálja, ha így eszek de elmondtam neki, hogy sietek, mert próbánk lesz. Utána meg egy barátomhoz ( Lizhez) megyek. Ezekre az érvekre megpuhult. Elkezdtünk enni. Nem azért, de meglátszott vagyis érződött az ételen, hogy nem anya készítette. Ő sokkal jobbra és finomabbra készíti az ételt, amit kiad a kezei közül.
- Hogy - hogy volt időd ebédet venni és hozni nekem? - érdeklődtem anyától.
- Ilyen megbeszélés volt egész nap. Tudod ami a tanárok közt szokott lenni. És most nagyszünetet tartottak.
- Á értem.
- Na és melyik barátodat látogatod meg próba után? - érdeklődött.
- Nem ismered.
- Ha nem mondod  el a nevét, akkor hogy ismerném? - nevette.
- Anya ő egy lány - nevettem.
- Hogy egy kislány. Mesélsz róla?
- Hát Liz az, tudod akiről beszéltem.
- Jaj az a lány, aki elvesztette a barátját?
- Igen.
- És csak barátok vagytok?
- Köszönöm az ebédet - tereltem a témát azzal, hogy végeztem az ebéddel. - Ne haragudj anya most mennem kell - mondtam, majd kidobtam a kukába a műanyag dobozt. Aztán kimentem az előtérhez felvettem a cipőm. Végül visszamentem anyához és puszit nyomtam az arcára. - Szia! Szeretlek! Majd jövök.
- Én is szeretlek! Rendben! Szia - kiáltotta utánam, én pedig kiléptem az ajtón.
A ház oldalának neki volt támasztva a biciklim. Felpattantam rá és elhajtottam Mikeyékhoz.  A garázs ajtaja nyitva volt. Láttam, hogy bent mozognak, így hát arra vettem az irányt. Ahogy közelebb lopakodtam hallottam a hangokat. Sanda gyanúm volt, hogy bent nem próba, hanem párna csata folyik. Mivel Cal és Ash nevetését hallottam, meg azt ahogy, azt mondogatják:  " Ezt még megbánod". Bementem és üdvözlésképpen egy párnát kaptam a képembe. Hát kösz fiúk! Én a párnát Mikey képébe dobtam, és így kialakult a ' Nagy párnacsata'. Mikey tőlem kapott egy párnát a képébe, Cal Mikey-tól, Ah meg Cal-tól, végül pedig én Ash -től.  Aztán fordítva. A párnák csak repkedtek a garázsban,  és a helyiség a mi nevetéseinktől volt hangos. Úgy húsz  vagy harminc percet a párna csatázással töltöttünk. Majd mikor már mindenki feladta, egyedül Cal maradt a győztes. Aztán befejeztük a játékot és egy kicsit próbáltunk. Elpróbáltuk az új számot, azaz a dalhoz végre készült klipp, a Good Girl-t. Majd az Amnesia-t, Try Hard -ot, I miss you - t, Beside You -t, és az Out of my limitet. Végül pedig úgy álltam az idővel, hogy siethettem volna Lizékhez, hogy előbb, odaérjek a lány előtt.
- Luke várj - szólalt meg Cal, én pedig felé fordultam.
Ő és a másik két haverom felém felém futottak.
- Tessék idd ezt meg - nyújtott nekem egy teli poharat.
- Mi van benne?  - kérdeztem, mivel az illatából arra következtettem, hogy alkohol.
- Húzd le, jót tesz - mondta Ash.
- Na húzd már le - erőltette Mikey - Bátorít!
Erre a szóra lehúztam, majd elköszöntem és elhajtottam Lizékhez. Az utat tíz perc alatt megtettem. Olyan gyorsan tekertem, ahogy csak tudtam, úgy hogy a szabályokat betartottam. Mikor odaértem letámasztottam a biciklimet, majd az ajtóhoz mentem és kopogtam. Az ajtó kinyílt, és Ammie állt előttem:
- Csókolom! Luke vagyok.  Lizt keresem, esetleg itthon van? - kérdeztem.
- Szia! Nem még nincs, de mondta, hogy jössz. És azt üzente, hogy a szobájában várd meg.
Liz anyukája beinvitált aztán megmutatta az irányt a szoba felé. Én bementem, ő pedig  lement a konyhába. Egy ideig az ágyon ücsörögtem, majd felkeltem és elkezdtem nézelődni a szobájában. Igazán otthonos kis szoba. Egy csomó baráti kép, minták a falon. Olyan Lizes. Csodálkozva vettem észre, hogy a fiúkkal és Linnel együtt készített koncert utáni közös képe is megvan. Úgy húsz perc után megjött Liz is.



Elizabeth Van Hellsing  

Végre vége a mai napnak.  Az egész nap egy show műsorra hasonlított. Mivel a sulinak ma volt a 60. évfordulója, vetélkedő volt az osztályok között. Minden évfolyamból két osztályt választottak. A 10.- ből mi,  azaz a D-sek és az A -sok küzdöttek az alsóbb és felsőbb osztályokkal. Még ezzel nem is volt gond. Hanem akkor lett a nagy gond, amikor az ofi bejelentette, hogy a két osztályból csak négy
- azaz két D -s és két A -s - diák képviseli a vetélkedőn a két osztályt. A mi  osztályunk 'mázlimra' engem és Lint választott, míg az A Aida O' Connor -t és Nash Way -t. Lin mikor megpillantotta Aida -t felforrt az agy vize, onnantól kezdve leakart mindenkit győzni. De legjobban Aida-t.  Igen ám, de mi jelenleg agyi szinten vesztesek voltunk. Bár Aida egy kívül - belül szőke, Nash egyáltalán nem az. A felvételik közül ő volt az első tízben, míg mi vagyis hát Lin a huszadik között. Én megúsztam a 11. hellyel, Lin viszont csak a 15.hellyel. Eleinte ilyen találós kérdések voltak a suliról, meg híres tudósokról, írokról, matematikusokról meg hasonlók. Aztán földrajzi helyek. Na ebben a két körben leelőztek minket. De a következő kör a város legjobb szórakozó helyeinek címéről, nevéről (!) szólt. Itt Nash bebukott, mivel alig járt szórakozni, viszont Lina annál többet. Így behoztuk a lemaradást. A következő forduló a zene felismerés volt. Egy - egy kisebb zene részletet kapott minden csapat, és egy papírra  le kellett írni a dal előadóját és a címét. A mi dalaink Black Viel Brides - Heart of fire, Beyonce - I was Here, és Rihanna - Skin száma volt. Vagy öt percet vitáztam Linel, hogy az első és az utolsó szám azok, amiket én írtam. Eleinte nem hitte el, aztán beletörödöt, hogy mondok némi igazságot. Végül mikor kiderült, hogy az összes csapat közül a miénk az egyetlen hibátlan Lina belátta, hogy  tévedett. Volt még két forduló, ahol az egyikben rémesen szerepeltünk, a másikban meg remekeltünk. De a végeredmény azért magáért szólt, hiszen nem mi, még csak nem is az A, hanem a 12/B nyert. Mondjuk Lina nem sokáig búslakodott, mert mi lettünk a második helyezettek, az A- sok pedig a nyomunkba sem értek. Mint kiderült ők 7 vagy 8 ponttal maradtak le tőlünk. Ekkor lett csak igazán nagy show, mert Aida megvádolt minket azzal, hogy csaltunk. Linnek sem kellett több, úgy felkapta barátnőm a vizet, hogy elkezdetek ordibálni. A végén majdnem egymásnak ment a két lány. Szerencsére pont időben kaptam el Lint, Nash pedig Aida-t még a tetlegesség előtt. Persze a két lány így is, az igazgatóiban kötött ki. Lin megúszta egy szóbeli figyelmeztetéssel, Aida viszont nem. Mivel ő kezdte ezt az egész vitát, és még ezelőtt az incidens előtt már kapott egy szóbeli figyelmeztetést, így most igazgatóival gazdagodott a naplója. Na mi a tanulság mára? Ne kezdj ki Linnel, illetve a ribik is megkapják a magukét!
- Hé Liz - szólalt meg Lin mellettem sétálva.
- Tessék?
- Köszi, hogy lefogtál. Meg, hogy részt vettél, ezen a vackon. Tudom, hogy mennyire utálod az ilyen sulis szarságokat - mosolyogta, és felém fordult.
- Semmiség - mondtam és átöleltem.
- Egyébként, ma beszélsz Lukeal, ugye?
- Aham.
- Oké. Na mentem, szia! - mondta, és adott három puszit, majd lekanyarodott az ő házukig vezető útra.
- Szia! - mondtam.
Már megint egyedül sétálok hazafelé. De utálom ezt. Lin jöhetett volna a hosszabb úton is, csak gondolom azért nem jött, hogy hagyjon gondolkozni. Szerintem már megint használta, a 'különleges képességét', és a gondolataimba olvasott, vagy nem tudom mit csinált. Viszont tényleg szükségem volt egy kis magányra, hogy gondolkozzak. Útközben végig azon törtem az agyam, mit mondok majd Lukenak, mit csináljak, vajon tényleg vár rám? Ekkor kaptam egy sms -t Hemmo -tól, gyorsan ki is nyitottam az üzenetet. Nálatok várlak. Soká jössz? xxL. -tartalmazta, az üzenet. Erre én visszaírtam: Pár perc és ott vagyok :) xxL. . Miután bepötyögtem az üzenetet elraktam a zsebembe a telefonom és lábaimmal gyorsabb tempóra váltottam. Tényleg csak pár percembe került, olyan öt perc alatt hazataláltam.
- Sziasztok! - köszöntem, majd becsuktam magam után az ajtót.
Levettem a bakancsom, aztán a konyha felé vettem az irányt. Anya épp Ritának segített a háziját megoldani. Adtam nekik egy- egy puszit és egy 'Sziasztok' - kal köszöntem, hátha nem hallották az előbb elhangzott köszönésem.
- Fent vár - mosolyogta anya.
- Köszi, hogy szóltál. Jó tanulást - mondtam, azzal felmentem.
A lépcső fokait kettesével szedtem. Nem érdekelt, hogy kifáradok - e vagy sem, csak válaszokat akartam a kérdéseimre. Arra, hogy tényleg nem járnak Avrilel, hogy mit érez irántam, és ezek a kérdések, csak az ő válaszára vártak. De a válaszokon kívül látni is akartam. Mikor elmentek nem telt el úgy nap, hogy ne gondoltam volna rá. A mosolyára, a felzselézett hajára, piercingjére bohókás beszólásaira, néha idétlen vicceire, és gyönyörű tengerkék szemeire. És igen, valóban   titkon belezúgtam. Lám ezt művelte velem Luke Robert Hemmings. Annyira siettem, hogy szinte már beestem az ajtón. Lukey hirtelen rám szegezte a tekintetét. Gondolom, nem kicsit tűnhettem lököttnek, amiért csak úgy berontottam a szobaajtón. A fiú kezében a közös képünk volt, amit még a legútobbi koncerten lőttünk a backstageben.
- Szia - köszönt, majd letette a kezében lévő képet, oda ahonnan elvette.
- Szia - köszöntem én is. - Gyere üljünk le - mondtam, majd ledobtam az iskolatáskám, és az ágyra ültem. Hemmo pedig mellém.
- Liz mondanom kell valamit - kezdte és a piercingjét babrálta idegességében.
- Nekem is - feleltem.
- Oké. Kezded, vagy kezdjem? - kérdezte, és még mindig babrálta a pc-t.
- Kezd csak - mosolyogtam.
- Mi nem járunk Avrilel, és én tényleg téged szeretlek. Amit elmondtam az nem változott. Iszonyatosan szeretlek. Szerelmes vagyok beléd, és járni szeretnék veled. De te mit szerettél volna mondani?
- Többnyire ugyanezt megkérdezni, amire most válaszoltál. És én, én.. - kezdtem, de elakadt a hangom.  Majd megint elkezdtem. - Én akaratlanul is sokat gondoltam rád, még távol voltál. Nem telt el úgy nap, hogy ne jutottál volna eszembe. Talán eddig is szerettelek, csak magamnak titkoltam, de rájöttem én is szerelmes vagyok beléd és nem akarlak elveszíteni.
Luke ezt hallva abbahagyta a piercingje babrálását és nagy mosoly húzódott az arcára.
- Ez most azt jelenti, hogy te is azt érzed irántam, amit én irántad? - kérdezte fülig érő mosollyal az arcán.
- Igen. Igen, úgy fest - mosolyogtam.
Erre ő odajött, közelebb hozzám, majd megcsókolt. Olyan félénken jött oda, látszott rajta, hogy nem akar bántani sem csalódást okozni nekem. A csókja gyengéd és érzelmes volt. Egy idő után abbahagyta. Aztán magához húzott és átölelt.
- Szeretlek, és nem akarlak elveszíteni soha - mondta, és puszit lehelt a fejem búbjára. 
- Én is szeretlek, és én sem akarlak téged elveszíteni soha - mondtam halkan a mellkasába temetve az arcom.


Sziasztok Drágáim!

Ne haragudjatok, hogy ilyen későn hoztam az új részt. :/ Tudjátok nyaralni voltam, mostanában pedig kisebb gubancok vannak körülöttem és a gépem körül..:c Szóval itt a 19. rész. Jut eszembe, hogy tetszik az új design? Nekem nagyon tetszik, Lana R. műve köszönöm neki! <3  Illetve barátnőmtől Brynn Hastingstől kapott a blog egy új könyvborítót, ami hasonlít az If i stay könyv borítójához. Nekem nagyon tetszik, nem tudom nektek mi a véleményetek, de kérlek titeket, hogy a trailer és könyv borító menübe lessetek be, majd mondjátok el a véleményeteket. Akár a designről, könyv borítóról és a részről.  Továbbá köszönöm az 56 feliratkozott rendszeres olvasót, és a majd 49 000 oldal megtekintést! :) Imádlak titeket! <3 Jut eszembe lenne itt még nektek valami! Elkezdtem írni egy nyári sztorit, szerelem nyaralás, Sopron, barátok, buli ,viták értitek semmi ff a címe, Emlékszem, Sopronban. Ha esetleg érdekel kukkantsatok be, az első rész már fent van. :)
További szép napot kíván és legyetek rosszak!! Élvezzétek ki a nyár utolsó napjait!



  
     
    

2015. július 16., csütörtök

Egy kis piszkozat féleség

Hello Darling! :3


Hoztam egy kis irományt nektek bár már rég eltűntem és nem hoztam fejezetet több mint 1 hónapja volt pofám ide jönni.. :c Nos az eltűnésemre nincs magyarázat sem semmi mentség. Talán egy : a lustaság, ja és az hogy élvezem a nyarat. Igen, de (!) a blog nem szünetel, nem is ér véget csak kedvem szerint teszem fel a részeket. Már tervezem, hogy hozok minnél előbb mert ez így tényleg nem állapot, hogy van 54 (Aztaa *-* :O Köszönöm köszönöm nektek *--* Csodásak vagytok! Imádla titeket <3!) feliratkozom és 44,597 megtekintésem:) Köszönöm mindötöknek :33 Illetve nagyon sajnálom az eltűnésem :(
A blog nemrég nyert egy design blogon (x) helyezést. Legjobb fanfiction és Legszebb Design kategóriában. A legjobb fanfic -re a  3. helyet érte el a blog a design-ben 2.helyet. :)
Szóval bár elvagyok veszve kicsit ide-oda még azért élek ( :')  ) és hozok friss (húsit ) t :3
Illetve BOLDOG 19. SZÜLINAPOT LUKE!! <33 Ezúton is kívánok Lukenak sok boldog szülinapot, még ha azt se tudja,hogy írnak róla egy ilyen blogot és talán a létezésemről és a blogéről se tud, és meg se kapja a köszöntést. De akkor is imádunk szeretünk <3 Maradj továbbra is ilyen cuki, helyes és bolondos és tehetséges :33 


Illetve egy kis ízelítő nektek a 19. Amnesia - ból:

"Csörög a telefonom jelezve, hogy hívásom van. De ki az? Hol a telefonom?! A francba ne már, hogy elhagytam!! Nem akarok úgy járni, mint múltkor. Elhagytam még régebben turnézás közben és egész idő alatt azt a nyamvadt telót kerestük szerte a városban. Á bingó! Az ágyam alatt volt. De hogy került oda? "



Hamarosan találkozunk! Addig is jó nyarat nektek! :* <3 
Ölel és puszil mindenkit:
Cat L. Loud

2015. június 6., szombat

Figyelem, a dög visszatért, avagy helyzetjelentés kissebb gubancok :)

Sziasztok bogyókáim! <3


Visszatértem. Gondoltam küldök egy kis élet jelet. Igen még élek.. Egy ideje eltűntem, ennek oka a design blogos rendelések, a tanulás és kiesebb ihlet hiány volt. De most fordult a kocka, vannak ötleteim a blogot/ történetet nézve. :) És kérdésem is van felétek.:) Megint csak ;)
Szóval az első évad pár rész múlva a végéhez közelít, ami a 21. rész után lesz. (ezt a titkot elárultam hahii, de többet nem :P <3) És azt szeretném kérdezni, már így előre, legyen 2.évad és ha igen hány részesre gondoltok? :)) 
A közvélemény kutatásnál dönthettek, melyik a szimpatikusabb válasz, illetve ha egyéb kérdésetek van várom őket örömmel:) A rész is hamarosan fent lesz remélhetőleg jövőhét hétvégén, ha gép közelbe kerülök. Ne haragudjatok.. :S

Türelmeteket, és válaszaitokat köszönöm <3 Illetve az 51 feliratkozót (*o*) és a 41,267 oldalmegjelenítést! <3
Sokat jelent ez nekem <3 
Ölel, puszil titeket:
xxCat

2015. április 5., vasárnap

Eighteen

18.


'Az élet valahogy, mindig jól időzít. Ha nem tudod, mit mondj talál egy okot, hogy ne most mond el mit is érzel. Majd megvárja a holnapot!'
-Elizabeth Van Hellsing 

Elizabeth Van Hellsing

Délután hat óra. Mégis mi a francot keresek én itt Linnel?! Az oké, hogy ő Mikeyt várja, de én? Ja úgy volt, hogy Luke miatt jöttem, de mi van akkor, ha majd átnéz rajtam? Ha már nem érdeklem? Mit mondok majd neki, miért jöttem? Ki elé? Útközben kitaláltam, ha minden veszni látszik azt mondom neki, hogy a fiúk elé jöttem, és nem elé. Viszont azt nem gondoltam ki mit mondok majd, ha előhozza ezt a 'mi', azaz ő és én dolgot. Előhozná ezt témának? Egyáltalán beszélünk ma még rólunk? Hiszen ki tudja hány órát utaztak. Biztos már nagyon fáradtak. Jaj Liz mindig a szavak embere voltál, de most mit fogsz neki mondani? - tettem fel a költői kérdést magamban.
- Tájékoztatjuk önöket, hogy a Miami - Sydney repülő fél órát késik - mondták be a hangos bemondóba.
Remek legalább lesz időm elgondolkozni, mit is mondjak, hogyan. Egyáltalán mondjak neki valamit? 
- Áldja meg őket.. -káromkodta Lin - Ilyenkor tudnék felrobbanni. Te nem?
- De én is - füllentettem. - Gyere üljünk le! 
Megfogtam barátnőm kezét és egy közeli kisebb padig húztam. Majd leültünk és azon gondolkoztunk mivel töltsük el azt a fél órát, hamár Lin nem akart elmenni sehova. Gyorsan eltelt az idő. Hiába a beszélgetéseknek, zene küldözgetéseknek. 
- Liz fordulj hátra lassan - suttogta a fülembe Lina.
Hátrafordultam, és megláttam Luke -ot. Ő jött előre a többiek, pedig követték. Éreztem ahogy a szívem egyre hevesebben dobog. A torkomban pedig gombóc keletkezett. Mi van ha az a lány meg ő?
- Mikey -futott Lin szerelméhez.
- Szia szerelmem - lehelt csókot Mikey Lin ajkaira.
Én is odamentem a fiúkhoz üdvözölni őket.
- Sziasztok - mondtam és egyenként baráti puszit adtam nekik. Lukeot hagytam utoljára. A puszi után megöleltem. Meglepődtem, mivel olyan  szorosan megölelt , mintha  soha  nem akarna elengedni. Na most akkor mi van?
- Oké, gyerünk haza - mondta Ash és Cal egyszerre.
- A kisbusz kint vár - felelte Mikey.
- Ha nem baj én és Liz taxival mennénk - szólalt meg Lukey.
- Oké. Van mit megbeszélnetek! - veregette meg Mikey Luke vállát, aztán barátian kacsintott. A fiúk gyorsan elmentek, de mi még várhattunk a taxira.
- Nem értem, hol késik már?  -kérdeztem halkan.
- A nő azt mondta 10-20 perc.
- Az jó - mondtam ironikusan. Sosem szerettem várni. Most meg még az is idegesít, hogy nem tudom mit mond. Egyáltalán mond majd valamit? Én mondjam előbb? Basszus még a szöveget is elfelejtettem, amit időközben kigondoltam. Se baj nem színházban vagyunk. Luke pedig mellettem áll a reptér kijáratánál.
- Figyelj Liz.. - kezdte. - Nem lehetne, hogy holnap beszéljünk meg mindent? Kipihenten?
- De lehetne - mosolyogtam. Látva a kis gödröcskéket az arcán tudtam, hogy eléggé fáradt.
Megjött az autó. Mi beültünk. Egy ideig nem szóltunk egymáshoz. Majd Luke megtörte a csendet azzal, hogy elmondta hova vigyen minket a taxi. Előbb az ő címüket adta meg, tekintettel arra, hogy az ő házuk közelebb van a miénktől. Aztán az enyémet.
- Figyelj Liz! Holnap átmegyek hozzátok, vagy a suli elé. Jó? Vagy hogy legyen? - kérdezte.
- Suli után gyere át. Vagyis ha végeztem. Nyugodtan gyere! Fent a szobámban is megvárhatsz.
Te jó Isten! Mit mondtam, fent a szobámban?! Ez nagyon félreérthető. Pedig nem akarom, hogy félre értse. Én nem egy kalandot akarok vele. Nem szeretem a kalandokat, mindig is a komoly kapcsolatok híve voltam. Most pedig megakarom végre beszélni mi van kettőnk közt. Ha pedig ő is így érez, akkor kapcsolatot szeretnék.
- Itt is vagyunk - szólalt meg a sofőr.
- Mennyivel tartozom? - kérdezte.
A sofőr az én utamat is beleszámolta - én hiába tiltakoztam Lukenak, hogy nem kell -, elmondta az összeget, Luke pedig fizetett.
- Szia! Holnap majd beszélünk - megölelt, és a mai nap utoljára beszippanthattam férfias illatát. Olyan jó volt.
- Akkor holnap - mosolyogtam.
Becsukta maga után a kocsi ajtót. A csomagtartóból kivette a csomagjait és bement a házba. Azt láttam amint int egyet, de utána indultunk is a megadott címre. Azaz 'haza'.
- Nagyon szereti önt - mondta a sofőr.
- Úgy gondolja?
- Látszik a szemén. És ön? Ön szereti? Jaj ne haragudjon, hogy így kíváncsiskodom.
- Semmi baj - mosolyogtam. - Ami engem illet én is szeretem őt. Nagyon is.
A sofőr elhallgatott és az út többi részét csönd uralta. Időközben kaptam egy -egy  sms-t. Az egyik Lintől , a másik Luketól jött. Megnyitottam Linét. Az állt benne: Hívj fel! :) :* xx L. . Majd ha hazaértem, akkor felhívom. Megnéztem a másik üzit, ami Luketól jött. De volt ezen kívül egy régebben küldött üzenete is. Amiben ez állt: Nem vagyunk együtt Avrilel. Barátok vagyunk csak, és ez az igazság. Én mást szeretek. Az a személy pedig más.. xxL.
Te béna Liz! Hogy nem vetted észre?! Amit végig a szolgáltató sms-nek néztem az Luke-é volt. De béna vagyok!
Akkor holnap nálatok megvárlak. Jó éjt! xxL. - írta Luke. Milyen aranyos már. Iszonyatosan félek mi lesz a holnap délutánból. Remélem jól sikerül. Miközben agyaltam hazaértünk. Kipattantam a kocsiból, de előtte kiböktem egy Köszönöm az utat! mondatot. Hazaértem végre. Rita rögtön megölelt, majd felnézett rám:
- Mi volt?
- Semmi. Álmos volt, így majd csak holnap beszélünk - adtam választ, a kérdésére.
- Liz gyere vacsizni - invitált anya a konyhába.
Én jó és éhes gyerek módjára mentem be, majd megvacsiztam.
- Felmentem. Még fel kell hívnom Lint is. Köszönöm a vacsit - mondtam, miután végeztem és elindultam fel. Becsuktam magam után az ajtót és felhívtam Linát.
- Szia! Mi baj? - szóltam bele a telóba.
- Szia ( húzta el az a -t) . Mi van összejöttetek?
- Nem. Még nem.
- Hogy-hogy?
- Fáradt volt. Meg én is. És kipihenten akarja ezt megbeszélni.
- Ja hát ebben igaza van.
- Ja de most lépek, mert még a fizika sincs kész, nem is fürödtem. Szia!
- Szia! Jóét!
- Neked is!
Letettem, majd elővettem a fizika cuccom, plusz egy számológépet. Tudtam, hogyha előbb elmegyek fürödni , akkor nem lesz kész holnapra a házi. Mivel meleg vizes fürdő után hamarabb elalszik az ember. Nekem meg nem kéne elaludnom, tekintve a számolási házikra. Megcsináltam a házi felét, sőt több mint felét. Talán picivel több, mint felét. Aztán fogtam a pizsamámat, berohantam a fürdőbe. Letusoltam, bepakoltam holnapra, és már aludtam is.


Luke Hemmings

Nem tudom, ki hogy van vele, de engem ez a repülőút nagyon kifárasztott. Pedig úgy voltam ezzel, hogy ma lesz erőm ahhoz, hogy elmondjam Liznek mit érzek iránta. Azt is , hogy nem járunk Av -el , hogy őt szeretem, és mennyire hülye vagyok azért mert nem mondtam el neki előbb ezt az egészet. Az érzéseimet. 
- Kisfiam! Jó újra itthon látni -ölelt meg anya.
- Téged is, vagyis titeket is! - öleltem meg.
- Mesélj, hogy vagy?
- Milyen volt a turné szaros? - kérdezte Ben.
- Jaj anya jól vagyok. Mindent elmondok, csak előbb érjünk be.
Bementünk lecuccoltam, aztán leültem a kanapéra melléjük. Mindent elmeséltem. A sok poént, helyet, milyenek voltak az emberek. Mindent, de mindent. Illetve, majdnem mindent. Azt nem, hogy belezúgtam Lizbe.
- Iszonyatosan jó volt, csak már hiányoztatok - mondtam, aminek az lett a következménye, hogy családi ölelés lett.
- Te is nekünk - mondták. Elmentünk vacsizni, lefürödtem, aztán lementem a nappaliba. Kicsit beszélgetni apáékkal. Levágottam apa mellé a kanapéra. Elkezdtük nézni az x-faktort. Meg kell mondjam jók voltak. Időközben még írtam Liznek egy sms-t, mikor még lecuccoltam. Ez állt benne: Akkor holnap nálatok megvárlak. Jóét! xxL. Vicces látni a tvben szereplő énekeseket, vagyis annak készülőket kifestve, zombinak öltözve. 
- Na jó Luke! Kisfiam én megyek lefeküdni. Te maradsz? - fordult felém apa.
- Igen még egy kicsit.
- Rendben. Jó éjt!
- Neked is!
Apa elment aludni, így már egyedül én maradtam fent. Egy ideig némán bámultam a tévében menő filmet. Ami a Péntek 13 volt. Aztán mikor már meguntam felmentem. A telóm csöngeni kezdett, amint felértem. Gyorsan kerestem, hisz' anyáék már aludtak. Felvettem.
- Mikey mi bajod este 11-kor? - kérdeztem.
- Miért nem mondtad el neki?
- Fáradt voltam hozzá és még most is az vagyok.
- De holnap elmondod neki?
- Ja. Suli után átmegyek hozzá.
- Délelőtt mit csinálsz majd?
- Tanulok.
- Utána?
- Passz. Miért kéne valamit csinálnom? 
- Próbálni kellene. Ha ráérsz.
- Liz hetedikbe végez Linnel azaz 14:10 - kor.
- Te meddig tanulsz?
- Egy-két órát kellene.
- Akkor mindegy. Megyek szia!
- Szia!
Letettem. Mentem volna aludni, de valahogy nem ment az álom a szememre. Elkezdtem zenét hallgatni. Minnél lassúbb szám volt, annál jobb. Talán az ötödik vagy hatodik, hanem a tizedik szám után aludtam el. De itt nem ez volt a lényeg, inkább az , hogy végre alszom.

2015. március 27., péntek

Helyzetek:)

Sziasztok Drágáim!

Hát mostanában nem igen voltam "Aktív". Ennek több oka is volt, de ebbe nem mennék bele. Gondoltam írok, hogy ez a hülye (én) még élek, lelégzem és az Amnesia nincs még befejezve. :) Szünetkor azaz 04.04.-én hozom nektek a kövi részt :/ Igen ilyen soká.:/ De sajnos még le sincs gépelve és nekünk 1-től van szünet. Annyi idő meg nekem kell, hogy bepötyögjem nektek :)
Remélem megértetek addig is köszi a megértest!
Puszil és ölel titeket:
xxCat

2015. február 28., szombat

Sosem volt igaz.. illetve verseny!

Hola mindenki! ❤


Nos nemrégiben kik..rt keveset jelentkeztem. Ennek okai is vannak.. Nos az idő hiány. Nyitottam egy blogot, ami számomra nagyon fontos, mivel igaz történeten alapul.. Illetve hát az Amnesia részek is elég hosszabbakra sikerültek. Ami nektek jó, nekem kevésbe, mivel a suli és a tanulás mellett nehezen megy. :) Ha minden jól megy a jövőhéten vagy utána héten tudom hozni a 18.-at. Addig is lessetek be ide is, és hagyjatok nyomot magatok után bogyókáim, mert érdekel ti szerintetek milyen lesz: Sosem volt igaz.. Illetve egy másik blogon ahol tevékenykedem verseny folyik, a paparazzi design blogon. Ha valakinek kedve támad a legszebb design, fejléc, legjobb trailer/prológus illetve író kategóriában itt jelentkezhet!

Sajnálom, hogy nem hoztam részt! Renélem azért bekukkantotok a Sosem volt igaz..-ra is vagy épp jelentkeztek a verszenyre. :)
Addig is puszil és ölel titeket:
Cat L. Loud